Agyag

2011. január 23. vasárnap

Igen finom szemcseméretű (0,002-0,039mm) kolloid tulajdonságokkal rendelkező kőzetféleség, melynek vízmegkötő képessége igen nagy. Adszorpciós képességei révén nagy mennyiségű vizet képes megkötni felületén és a megkötött vizet aztán nagyon nehezen adja le. Az agyagásványok mállási helyükön magmás kőzetek földpátjainak bomlása révén jönnek létre vagy másik leggyakoribb megjelenési formája, amikor víz által elszállítva, tengeri üledék formájában alakulnak ki. A finom szemcsék leülepedhetnek akár mocsarakban, tavakban és folyómedrekben is. Felhasználási területei igen széleskörűek. Az építőiparban korábban természetes formájában (vályogtégla, vert fal), manapság zsugorodási hőmérséklet alatt kiégetve kerámia vázszerkezetű falazóanyagok (magyarul tégla) előállítására és tetőfedésre használták, de bizonyos agyagféleségek az alapanyagai a szanitereknek is. Ezenkívül készültek belőle utak (keramitkocka), de cölöpalapok készítésekor a cölöpalap talajfalának megtámasztására mai napig használják (“fúróiszap”). Használják a porcelániparban, ahol az igen finom szemcseszerkezetű agyagféleségből, a kaolinból különböző használati- és dísztárgyak készülnek, és nem feledkezhetünk meg a porcelán felhasználásáról erősáramú berendezések szigeteléseként. Ezenkívül alkalmazási területe kiterjed a gépjárműiparra (féktárcsák), gyógyászatra (protézisek, fogpótlások, iszappakolás). Kiváló hőálló képessége révén különböző tűzálló anyagok készülnek belőle (samott, tűzálló kötőanyagok, tűzálló szigetelőanyagok) és még számos alkalmazási területen találkozhatunk vele, mint például a mezőgazdaságban talajjavító anyagként, a papírgyártásban kitöltő anyagként, a festékgyártásban töltő- és színezőanyagként, és az élelmiszeriparban derítőanyag gyanánt, és kiváló folyadék- valamint szagmekötő (abszorpciós) tulajdonságai révén akár macskaalom is készülhet belőle.

Vissza a Cserépkályha-magyar szótár címszójegyzékhez

Vissza a Kemence-magyar szótár címszójegyzékéhez